Megbocsájtás


"Ha világosan látjuk, hogy a megbocsátás elengedhetetlen testi és lelki egészségünk szempontjából, akkor miért állunk mégis ellen neki? Bár elsőre nehezen emészthetően hangzik: lehet, hogy hasznunk származik abból, ha makacsul nem bocsátunk meg. Léteznek másodlagos előnyök, amelyek tudattalanul fenntartják bennünk a haragot és a neheztelést. Például:
1. Tévesen azt hisszük, hogy a meg nem bocsátás az erő és az önmagunk iránti szeretet jele.
2. A másik emberben bűntudatot kívánunk kelteni, és őt ezáltal kontrollálni.
3. Ezáltal bizonyítjuk, hogy igazunk van.
4. Így benne tudunk maradni egy kapcsolatban, és nem kell szembesülnünk egyedüllétünkkel. Amíg ugyanis nem bocsátunk meg a másik embernek, addig összekapcsolva maradunk vele.
5. Így áldozatok maradunk, és nem kell felelősséget vállalni a tetteinkért. Sokkal egyszerűbb valaki mást hibáztatni a boldogtalanságunkért, mint tenni valamit azért, hogy jobban legyünk.
Ha tehát képtelenek vagyunk megbocsátani, érdemes feltenni magunknak a kérdést: mit nyerek azzal, hogy ragaszkodom a neheztelésemhez? És mondok valami még furcsábbat: ha ebben a folyamatban szeretnénk előrehaladni, az első lépés általában az, hogy először saját magunknak kell megbocsátanunk." (Rosa Argentina Rivas)


"Nem az a legnehezebb feladatunk, hogy belássuk, fontos a megbocsátás - a legtöbb ember ezt magától is tudja -, hanem, hogy felismerjük és elfogadjuk: a megbocsátás útja a haragon keresztül vezet. Akkor beszélhetünk hiteles megbocsátásról,
ha előtte átpasszírozzuk magunkat a bosszúvágyon, átéljük a vágyat, hogy a másiknak is úgy fájjon, ahogy nekünk. Amíg ezt megpróbáljuk elkerülni, mert azt gondoljuk, hogy a megbocsátás ellenében hat, addig nem jön létre hiteles megbocsátás - és a legtöbben ezen a ponton akadnak el. Őket én arra bátorítom: merjenek már haragudni! Engedjék meg maguknak, hogy egy ideig akár utálják is azt a valakit. Az utálat majd el fog tűnni - és jön az együttérzés." (Pál Feri)

"Rosszul teszed, ha megsértődsz, amikor megtudod, hogy a hátad mögött becsmérelnek. Ha negatívan fogadsz bármi effélét, te magad rombolod le a lelki békédet. Az ember maga felel magáért, a fájdalmaiért. A sértéseket úgy kell tudomásul venni, mint a szellőt, amely elleng mögöttünk. Másképpen szólva, félre kell söpörni az emberek durvaságait. Hogy érzünk-e fájdalmat, szenvedést bizonyos helyzetekben, ez leginkább attól függ, miképpen viszonyulunk az adott körülményekhez. Sokat számít, hogy nem vagyunk-e túl érzékenyek, nem vesszük-e túl komolyan a dolgokat."

Az igazi megbocsátás gyógyító ereje megdöbbentően erős. Meggyógyít testet. Meggyógyít életet. Meggyógyít kapcsolatokat. Egész nemzeteket meggyógyíthat. Egy olyan ajándék, amelyet saját magadnak adsz. Sokszor azt hisszük, hogy a másik kedvéé
rt bocsátunk meg. A valóság az, hogy a megbocsátás által Te válsz szabaddá. A kulcs az ALÁZATOSSÁG! A valódi megbocsátásban az alázatosság mindig jelen van, természetesen árad, S ebben jelenik meg benne és általa az EMBERI NAGYSÁG
 Könnyen megbocsátjuk azt, ha egy gyerek fél a sötéttől. Az élet igazi tragédiája azonban az, ha egy felnőtt fél a Fénytől. (Platón)