Boldogság

"Látod az összeomló házat.
Látod a süllyedő hajót.
Látod a fejünk felett a felhőt.
Csak egyet nem látsz meg: a jót!
Hiába színes a világ,
Ha nem látsz mást, csak sötét foltokat.
Mást hibáztatsz,
Pedig Te önmagad miatt nem vagy boldogabb."
♥
Ami fontos, azt csöndesen ébren kell tartani magunkban napról napra; egy pillanatra sem szabad elengedni. Egy napon valóság lesz. Akik erősek,tudják, hogyan tartsák rendben az életüket. Könnyekkel a szemükben sikerül, azt mondják mosolyogva, jól vagyok. Élj, nevess, szeress. Legyen előtted mindig út! Fújjon mindig hátad mögül a szél...
♥
 “Mindenik embernek a lelkében dal van,
És a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
Az hallja a mások énekét is szépnek”(Babits)
♥
Az emberi összetartozás érzésének kialakításában az érintésnél is nagyobb szerepe van az ölelésnek. A hozzánk közel állók szeretetteljes átölelése nem csak érzelmeink kifejezését szolgálja, hanem komoly energetikai kihatása is van.

A szoros

s testi érintkezés következtében a két ember aurája szinte összeolvad, ami azzal a következménnyel jár, hogy bioenergiát adnak át egymásnak. Kiegyenlítődnek az aurájukban fellelhető hiányok és feleslegek, mindegyikük azt kapja a másiktól, amire szüksége van.
Ez már néhány percnyi ölelkezés után is olyan mély megnyugvást okoz, és az együvé tartozás olyan intenzív érzését váltja ki bennünk, ami más módon nem érhető el. Ne szégyelljük tehát átölelni szeretteinket, mert ezzel nem csak velük teszünk jót, hanem önmagunkkal is. Szexuális partnerek esetén is ajánlatos a gyakori spontán ölelkezés, mivel semmi sem szilárdítja jobban a kapcsolatot, mint szeretetünk kinyilvánításának ez a legemberibb és legtermészetesebb módja.(Kun Ákos)

♥
"Táplálod e a lelked? Észreveszed e egyáltalán? Gyógyítod vagy bántod? Növekszel vagy fonnyadsz? Kitágulsz vagy összeszűkülsz? Ugyanolyan magányos a lelked, mint az elméd? Vagy még jobban elhanyagolod? Mikor érezted utoljára a lelked megnyi

lvánulásait? Mikor sírtál utoljára örömödben? Mikor írtál verset? Mikor szereztél zenét? Mikor táncoltál az esőben, sütöttél lepényt, festettél tájképet? Mikor raktál össze valamit, ami összetört? Mikor csókoltál meg egy gyermeket, szorítottál az arcodhoz egy kismacskát? Mikor másztál meg egy hegyet, úsztál meztelenül, sétáltál naplementében? Mikor játszottál harmonikán, beszélgettél hajnalig, szeretkeztél órákon át a tengerparton vagy az erdőben? Mikor egyesültél a természettel, és mikor kutattad Istent?? Mikor történt meg utoljára, hogy egyedül ültél a csendben és léted legmélyebb zugát kutattad?
Mikor köszöntél utoljára oda a lelkednek?"

♥
Nem számít, mit gondol rólad a világ: állj be a fénybe, és élvezd a ragyogást.:)
♥
“Valahányszor elindulsz otthonról, húzd be az állad, emeld fel a fejed, és szívd tele a tüdőd levegővel, idd be a napfényt, köszöntsd mosolyogva a barátaidat, és szívvel-lélekkel szoríts mindekivel kezet. Ne félj attól, hogy félreértenek, é

s egy pillanatig se törődj az ellenségeiddel. Döntsd el határozottan mi a szándékod, aztán pedig egyenesen törj a cél felé. Legyen szemed előtt a magasztos cél, amit kitűztél magad elé – és akkor egy idő múlva észreveszed, hogy öntudatlanul is megragadod azokat a lehetőségeket, amelyek vágyaid teljesüléséhez szükségesek, ugyanúgy, ahogy a korallállatka kiválasztja a tenger habjaiból mindazt, amire szüksége van. Képzeld önmagadat annak a tehetséges, komoly, hasznos embernek, aki lenni akarsz, és ez a gondolat óráról órára jobban átalakít majd, hogy saját eszményedet megközelítsd… A gondolat minden, őrizd meg e helyes lelki magatartást: a bátorság, az őszinteség, a jó kedély szellemét. A gondolkozás szinte alkotás. Minden jó dolognak a vágy a szülője, és minden őszinte imádságot meghallgat az ég. Olyanokká leszünk, amilyenekké szívünk mélyén lenni szeretnénk.” (Elbert Hubbard)

♥
Mi a legviccesebb az emberben? (...) Mindig fordítva gondolkodnak: gyorsan fel akarnak nőni, hogy aztán az elveszett gyermekkor után sóhajtozzanak. Feláldozzák az egészségüket, hogy pénzt keressenek, aztán meg odaadják minden pénzüket, hogy

egészségesek legyenek. Annyira sóvárognak a jövő után, hogy nem törődnek a jelennel, így aztán sem a jelent, sem a jövőt nem élik meg. Úgy élnek, mintha soha nem halnának meg, és úgy halnak meg, mintha soha nem éltek volna.(Paulo Coelho)

♥
Tudod, kerültem már nagyon elkeseredett állapotba. Nos, arra jöttem rá, hogy semmi mással, csak a mosoly aranysugarával tudom szétoszlatni a bensőmben lebegő ködöt. Erre azt fogod mondani: nehéz mosolyogni, ha az ember boldogtalan. Ez így is lenne, de a mosolyt tanulni kell. És hamar rájössz, hogy sokkal nehezebb boldogtalannak lenni, ha mosolyogsz. (Francois Garagnon)
♥
 "Az elfogadás nem jelent sem belenyugvást abba, amibe nem lehet belenyugodni, sem kritikátlanságot. Az elfogadás higgadt és elemző tudomásulvételt jelent, a valóság tiszteletét." Popper Péter
♥
 "Éltél már át olyan pillanatot, amikor a leghalványabb kétely nélkül tudtad, hogy a helyeden vagy? A jó úton jársz? Talán olyasmit is, hogy átléptél egy határon, átugrottál egy akadályt, vagy miután szembekerültél valami bevehetetlen hegycs

úccsal, hirtelen valahogy a túloldalon találtad magad? Amikor langyos az éjszaka, a szellő hűvös, és egy dal vitt végig a csendes utcákon. Amikor érezted magad körül az egész világot, és a részének tudtad magad - része lettél a zsongásnak -, és minden olyan jó volt."(Chloe Neill)

♥

 "Ha úgy érzed, hogy városi szobádban nehéz meditálnod, akkor találj ki valamit, és menj ki a természetbe. A természet mindig végtelen inspiráció forrása. Tudatod megnyugtatására sétálj ki hajnalban a parkba, vagy figyeld meg a kertben a har

matcseppet agy fűszálon! Feküdj le a földre, s bámulj fel az égre, engedd, hogy tudatod a végtelenben kitáruljon! Állj meg egy folyó partján, s elegyítsd tudatodat az árral, egyesülj szűnni nem akaró zúgásával! Ülj le egy vízesés mellett, s engedd, hogy gyógyító zubogása megtisztítsa szellemedet! Sétálj a tenger partján, feküdj neki a szembecsapó szélnek! Hódolj a holdfény szépségének, hogy megnyugtassa tudatod! Ülj le egy kertben vagy egy tó partján, és lélegezz nyugodtan. Hagyd, hogy tudatod elcsendesedjen, ahogy a hold lassan és méltóságteljesen felkel a felhőtlen éjszakai égen."

♥